Szecskaavató – szecska szemmel

V. E. írása

A Bocskai Kollégium hagyományos „Szecskaavató” ünnepe idén szeptember 26-án került megrendezésre, amit hosszas felkészülés előzött meg. A szecska előtt több héttel elkezdtünk gyakorolni két dalt, amit a szecska avatón közösen elénekeltünk.  A gyakorlások mindig nagyon jó hangulatban teltek.

Az új kollégisták 5-6 fős csoportokban készültek. A szecska napja előtt a csoportoknak zászlót kellett csinálniuk a saját témájukhoz kapcsolódóan, és egy szerelmes verset kellett írniuk a megadott szavakkal. A szervezők egy keresztrejtvényt is szántak nekünk, aminek a megfejtése közben jobban megismerhettük a kollégiumot.

Csütörtökön az összes csapat beöltözött. Voltak kakaóscsigák, hippik, bohócok, apácák, ágyneműk, egyszemű kígyók, rabok, és macik. 

A kollégium régen egy laktanya volt. A laktanyához tartozó alaki pályán kezdődött a szecska avató ünnep. Pár kör futás után a Bring Sally Up című számra kellett a lányoknak guggolgatniuk, a fiúknak fekvőtámaszozniuk. Ez az egész betudható volt egy kisebb edzésnek. Nekem ez tetszett a legjobban. Mielőtt visszamentünk a kollégiumba, megtanították nekünk, hogyan kell köszönni a felsőbb éveseknek:

„Tengermély tiszteletem Bajnok!”

Aztán visszamentünk a kollégium udvarára, ahol különböző feladatokat kaptunk. Az előzőleg megírt szerelmes verset is itt mondták el a szavalók. A fiúk egy lánynak, a lányok egy fiúnak. 

A vetélkedőt végül a kakaóscsigák nyerték meg, akik mindent beleadtak.

Én az apácák csoportjába tartoztam. Élveztem a felkészülést, és magát a szecska avató napját is. 

Köszönjük szépen a szervezőknek!

A cikk eredetije itt olvasható.